vestaTiszaTótintcoloraloryiparnetFekete_berkenyePortal csoport 2

Komárom - Esztergom megye

Komárom-Esztergom megye az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolják. Székhelye Tatabánya.

Országrész

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

Megyeszékhely

TATABÁNYA

Terület

2265,08 km2

Népesség

312 431 fő

Népsűrűség

139 fő/km2

Települések száma

76

- vissza -

 

Kistérségek

Dorogi kistérség

Esztergomi kistérség

Kisbéri kistérség

Komáromi kistérség

Oroszlányi kistérség

Tatai kistérség

Tatabányai kistérség

 

- vissza -

Komárom-Esztergom megye elhelyezkedése

Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%.

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét.
A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez.
A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m). Védett területek, a Duna–Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény), a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, a Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület, a Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület, a Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület.
A megye legnagyobb folyóvize a Duna, amely egyben az országhatár is 80 km hosszan. További nagyobb folyóvizek: Komáromi-ér, Által-ér, Bajóti-patak, Bakonyér, Bikoli-patak, Concó, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak.
A jelentősebb állóvizek közé tartozik a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó.
A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10.5 °C. Az évi napfénytartam 2000 óra, a hegyvidéki területen 1900 óra. Az évi csapadékmennyiség 550–600 mm a hegyekben 700 mm. Az uralkodó szélirány nyugati-északnyugati.

- vissza -

Komárom-Esztergom megye történelme

A Komárom-Esztergom megye jogelődjeinek számító Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket.
Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak Sobieski János lengyel király vezette török kiűzés után, 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben.
Esztergom vármegye egyike volt a két vármegyének, amelynek közigazgatási vezetői nem egyházi vagy világi főnemesek, hanem köznemesek voltak (a másik Pest-Pilis-Solt vármegye volt). A főispáni rang nem illette meg őket, mint a többi vármegye vezetőit, hanem csak főispánhelyettesek, vagyis hivatalnokok voltak. A két vármegye első egyesítésére 1786-ban került sor, amikor II. József Tata székhellyel összekapcsolta őket. Az egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szét is vált, Esztergom és Komárom visszakapták megyeszékhelyi rangjukat.


Tatai vár


1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága az 1848-49-es szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849. január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére. 1851-ben a két vármegye a Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a bal parti részeket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék csak 1860-ig működtek. Ekkor az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. A 17. század végétől Komárom vármegyéhez tartozó Lábatlant és Piszkét az 1876-os vármegyerendezéskor Esztergom vármegyéhez csatolták.

 

- vissza -

Komárom-Esztergom megye megyeszékhelye

Tatabánya

Tatabánya megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a Tatabányai kistérség székhelye.
A megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re.
Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75) Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal átszeli a várost. A környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze.
Tatabánya területe már az ősidők óta lakott.
Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek.
Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen.
Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén.
A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

- vissza -

Komárom-Esztergom megye népessége

Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbben lakott megyéje. Az első népszámlálás idejében (1869–1870) még az ország kevésbé benépesült területei közé tartozott, azonban a kiegyezés után kibontakozó „magyar ipari forradalom” kezdetétől ez megváltozott, felgyorsult a népességnövekedés az országos trendekhez hasonlóan a kedvezőbbé vált népmozgalmi arányszámok miatt. A legdinamikusabb az 1950-es években volt a népességnövekedés a Rákosi-korszak nagyfokú iparosításának köszönhetően. Az ország mezőgazdasági jellegű vidékeiről tömeges volt az áttelepülés az épülő ipari központokba (Tatabánya, Oroszlány és a Lábatlan és Dorog között húzódó Duna-menti térség).

A megye nemzetiségi szempontból ma már homogén magyarnak tekinthető (94,1% 2001-ben), részben a kitelepítések, lakosságcserék és az urbanizációval összefüggő önkéntes magyarosodás miatt. Ennek ellenére jelentős a német (sváb) és szlovák kisebbség száma, főleg a Dorogi kistérségben. A romák száma elenyésző, jelentős részük beolvadt a magyarságba, főleg a bányavidékeken.

 

 

 - vissza -


Komárom-Esztergom megye turizmusa

Komárom város legfőbb nevezetessége a komáromi erődrendszer, részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A bal parti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd (mindhárom erőd ma látogatható).

Kisbér városának nevezetességei közül a legkiemelkedőbb, a Nagyboldogasszony római katolikus templom. A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette.

Oroszlány város legfőbb nevezetessége a Majk külterületében található. A majki műemlékegyüttes (Majkpuszta) területén található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.

Tata városát gyakran a „Vizek városa”-ként is szokták nevezni, barokkos képét az Esterházy család uralma idején nyerte el, ebből az időszakból származik a Szent Kereszt-plébániatemplom illetve az Esterházy-kastély. További látnivalói a Kálvária-kápolna, a víztorony, a Kapucinus-templom, az Öreg vár és az Öreg-tó, a vízi vágóhíd, az Angolkert, a Kiskastély, a Pálma ház és az 1510-ben Tatán lezajlott országgyűlés emlékét őrző Harangláb is.

Vértesszőlős település neve az 1960-as években vált ismerté szerte a világon, ugyanis ekkor fedezték fel az előemberrel, Samuval kapcsolatos lelet-együttest. Több ezer éves leleteket őrzött a föld négy egymás feletti rétegben. Mivel az előember nem tudott tüzet gyújtani, így a villámcsapás által keltett tüzet őrizte szálláshelyén. Valószínűsíthetően ez az első nyom a Földön, mely a tűz használatára utal. 1965 tavaszán a régész, dr. Vértes László (1914–1968) további leletekre akadt. A Samu névre keresztelt Homo erectus átmenet a felegyenesedő és az értelmes ősember között. A szabadtéri múzeum jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye.

- vissza -

Városok

Tatabánya Esztergom Tata
Komárom Oroszlány Dorog
Nyergesújfalú Ács Kisbér
Lábatlan Bábolna  

- vissza -

Települések

Aka Csolnok Környe Szárliget
Almásfüzitő Dad Leányvár Szomód
Annavölgy Dág Máriahalom Szomor
Ácsteszér Dömös Mocsa Tardos
Ászár Dunaalmás Mogyorósbánya Tarján
Baj Dunaszentmiklós Nagyigmánd Tárkány
Bajna Epöl Nagysáp Tát
Bajót Ete Naszály Tokod
Bakonybánk Gyermely Neszmély Tokodaltáró
Bakonysárkány Héreg Piliscsév Úny
Bakonyszombathely Kecskéd Pilismarót Várgesztes
Bana Kerékteleki Réde Vérteskethely
Bársonyos Kesztölc Sárisáp Vértessomló
Bokod Kisigmánd Súr Vértesszőlős
Csatka Kocs Süttő Vértestolna
Császár Kömlőd Szákszend  
Csém      
Csép      

Portal csoport 2pestHalfanatikRegitim